Navracsics: Keressük az együttműködés formáit, ami fájdalmas
Budapest és a fővároson kívüli régió egymás nélkül nem fejlődhet, dinamizálni kell Budapest „hátországát” – fogalmazott a közigazgatási és területfejlesztési miniszter kedden Gödöllőn, A városfejlődés 20 éve az EU-ban című konferencián az MTI tudósítása szerint. Navracsics Tibor közölte, mivel az agglomeráció egy része gyakorlatilag már összenőtt a fővárossal, mindenképpen erősíteni kell az együttműködést. „Keressük az együttműködés formáit, ez egy fájdalmas keresés” – fogalmazott a rendezvényen. (24.hu)

Budapest éllovas, kár, hogy csak egy van belőle
Gödöllőn rendeztek konferenciát a magyarországi városfejlődésről, az európai uniós tagságunk húszéves évfordulója kapcsán. Navracsics Tibor szerint összességében nincs ok pesszimizmusra, Karácsony Gergely szerint pedig fontos, hogy a helyi közösségekből származó fejlesztésekre fókuszáljanak a városvezetők. (Economx)

Navracsics Tibor: Magyarország felzárkózása az Európai Unióhoz sikeres
Budapest és a fővároson kívüli régió egymás nélkül nem fejlődhet, dinamizálni kell Budapest „hátországát” – mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter kedden Gödöllőn, A városfejlődés 20 éve az EU-ban című konferencián. (Demokrata.hu)

Magyarország nem boldogul Budapest nélkül, de Budapest sem létezhet a vidék nélkül
„Magyarország felzárkózik az Európai Unió átlagához, ez a folyamat sikeres. Ugyanakkor az uniós tagság alatt az országon belüli régiós különbségek még inkább nőttek” – mondta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) konferenciáján, amelyet a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériummal és a Magyar Közgazdasági Társaság Fejlesztéspolitikai Szakosztályával közösen szerveztek kedden Gödöllőn, 20 éve az Európai Unióban – és a jövő címmel. A rendezvény levezető házigazdája Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a MÖSZ elnöke volt, míg az előadókat Baráth Etele volt Európa-ügyi miniszter, az MKT Fejlesztéspolitikai Szakosztályának elnöke konferálta fel. (Index.hu)

Martin József: Európánkról, Európánkért – Az euró vonzásában
Mi bent vagyunk az integrációban, a két évtizedes tagság eredményeit és hiányosságait több hónapon át vizsgálta és elemzi nívós előadások szakmai találkozók sorozatával a Magyar Közgazdasági Társaság. Ezek egyikén Kovács Árpád, a társaság örökös tiszteletbeli elnöke joggal mondta, hogy „az uniós csatlakozás egyfajta életérzés” volt, amelyet „történelmi hátszél” fokozott, mert a rendszerváltozás előkészítését és végrehajtását nem lehet elválasztani a tagság 2004-es elérésétől. (Népszava)

20 éve az EU-ban - a Klubrádió tudósítása
Kárpáti János tudósítása az MKT EU20-as konferenciasorozatának néhány közelmúltbeli rendezvényéről. Klubrádió - Hetes Stúdió - 2024. május 4., szombat 15 óra

Akkora lendülettel közeledünk az EU fejlettségi átlagához, hogy már Románia is megelőzött minket
Magyarország kilenc másik állammal együtt 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Az évforduló alkalmából Európa-szerte számos rendezvényt tartottak, egy ilyenen szólalt fel Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter április 29-én. „Uniós szinten területi kiegyenlítődés figyelhető meg a tagállamok fejlettségében, és jó hír, hogy Magyarország lendületesen csatlakozik az EU átlagához” – mondta a miniszter a ’20 éve az Európai Unióban - és a jövő...’ című konferencián. Egészen pontosan így fogalmazott: “A jó hírem az, hogy Magyarország, akárcsak a legtöbb közép-európai ország, lendületesen csatlakozik fel az Európai Unió átlagához, tehát zajlik egyfajta területi kiegyenlítődés uniós szinten. A rossz hír pedig az, hogy országon belül sajnos ezek a területi különbségek nőnek jelen pillanatban.” (Lakmusz.hu)

Húsz éve az Európai Unióban
Húsz éve az Európai Unióban címmel kerekasztal beszélgetést szervezett csütörtökön a Magyar Közgazdasági Társaság Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei szervezete és a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (Miskolc TV).

Veres Pál: Hiányzik egy generáció a városból, amely számos szociális problémát is felvet
A kilencvenes évek végének politikai és gazdasági változásai negatívan érintették Miskolcot. Újra kellett definiálni a várost, ami nyilvánvalóan a hazai mellett uniós források segítségével történhetett meg – hangoztatta Veres Pál polgármester. Az uniós csatlakozás hozzájárult ahhoz, hogy a külföldi cégekkel egyszerűbb legyen a kapcsolatteremtés, továbbá felgyorsította a demokratikus változásokat is. (Északhírnök.hu)

Húsz éve csatlakoztunk az Európai Unióhoz
Az Európai Unió egy gazdasági, jogi és értékközösség, ami gazdasági együttműködésről, egy politikai akaratról és egy sokszínű kulturális közösségről szól – mondta el Pelczné Gáll Ildikó, az Európai Számvevőszék tagja, korábbi Európai Parlamenti képviselő abból az alkalomból, hogy a Magyar Közgazdasági Társaság Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei szervezete és a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara 20 éve az Európai Unióban címmel kerekasztal beszélgetést szervezett csütörtökön Miskolcon a BOKIK székházban. (Boon.hu)

Húsz évvel ezelőtt, a nehézipar leáldozása után Miskolc még kereste az útját
Gazdasági, szociális és társadalmi hatása is volt Magyarország húsz évvel ezelőtti uniós csatlakozásának.
Húsz éve az Európai Unióban címmel kerekasztal beszélgetést szervezett csütörtökön a Magyar Közgazdasági Társaság Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei szervezete és a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara. (Minap.hu)

A nehéziparban huszonötezer ember dolgozott Miskolcon, bedőlése miatt hiányzik egy generáció a városból
Az 1990-es évek a miskolci nehézipar és gépgyártás hattyúdalát, majd teljes megszűnését hozta el, néhány év átmenet után pedig jött az Európai Unióhoz való csatlakozásunk. Hogyan volt ez hatással a miskolci munkaerőpiacra? (Borsod24.hu)

Uniós tagság és az élelmiszer-gazdaság: jobb belül
Nem használta ki az EU-csatlakozás adta lehetőségeket a magyar élelmiszer-gazdaság, és lemaradt a versenyben, de önmagához képest nagyot lépett előre – így összegezhető magyar uniós tagság húsz éve agrárszempontból. A csatlakozás azonban nem a 2004. május 1-jei belépéssel kezdődött, a szakértők szerint ugyanis sok mindent meghatározott, hogy mi történt – illetve nem történt – a belépést megelőző felkészülési időszakban. Az élelmiszeripar felkészítése például nem történt meg. (VG.hu)

Hankó Balázs: Versenyképességi fordulat kell
Olyan versenyképességi fordulatra van szükség az EU-ban, aminek alapját a közös európai értékek, kultúránk, történelmünk adja, mindez a felsőoktatásra, a szakképzésre, az innovációra alapozva - mondta Hankó Balázs kedden egy budapesti konferencián. A Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára a Magyar Képzőművészeti Egyetem épületében a magyar EU-csatlakozás huszadik évfordulója alkalmából szervezett Kortárs, magyar, európai – az európai uniós tagság hatásai a képzőművészetre című tanácskozáson mondott köszöntőt. (Magyar Hírlap)

Alaposan bele kell nyúlnunk a zsebünkbe a zöld átálláshoz - Magyarországnak a fenntarthatóság ezer milliárdokba kerül
Magyarország 20 éves EU tagsága során kiemelt szerepet játszott a fejlesztéspolitika. A fenntartható fejlődés azonban kizárólag a környezeti, a gazdasági és a társadalmi kérdések együttes figyelembevételével érhető el. A Magyar Közgazdasági Társaság és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának szakmai konferenciáján a szakértők a fenntartható fejlődés kulcskérdéseit és a jövőbeli lehetőségeinket vették számba. (Növekedés.hu)

Budapest elhúzott az EU-s átlagtól, mégsem örülhetünk felhőtlenül
Van egy jó és egy rossz hírem. A jó, hogy hazánk országos szinten a fejlettség terén folyamatosan zárkózik fel az EU-s átlaghoz. A rossz az, hogy a területi különbségek sajnos nőnek az országon belül – mondta el Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a „20 éve az Európai Unióban – és a jövő…” címmel megrendezett konferencián, melyet az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletével és az Európa Ponttal közösen, a Magyar Közgazdasági Társaság szervezett meg. (Növekedés.hu)

Húsz éve az EU-ban: Budapest már a belépéskor fejlettnek számított, a többi régió lassan halad
Magyarország 2030-ra az EU öt legélhetőbb tagállama közé kerülne – mondta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter egy konferencián, amelyet az ország húsz éves európai uniós tagsága alkalmából szerveztek. Hazánk kilenc másik országgal együtt 2014 május 1-én csatlakozott a közösséghez. Budapest fejlettsége már a belépés pillanatában meghaladta az EU átlagát, a fővároson kívüli régiók felzárkózási folyamata azonban lassabb. (VG.hu)

Navracsics Tibor: 2030-ra az EU legélhetőbb tagállamai között lehet Magyarország
A területi fejlesztési politika célja, hogy Magyarország 2030-ra az Európai Unió (EU) öt legélhetőbb tagállama közé kerüljön – mondta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a 20 éve az Európai Unióban – és a jövő... című konferencián hétfőn Budapesten. A magyar uniós tagság húsz évét értékelő rendezvényen a tárcavezető úgy fogalmazott: uniós szinten területi kiegyenlítődés figyelhető meg a tagállamok fejlettségében, és jó hír, hogy Magyarország lendületesen csatlakozik az EU átlagához. Rossz hír ugyanakkor, hogy országon belül mégis növekednek a területi különbségek – tette hozzá. (Hirado.hu)

Pont 20 éve tag Magyarország az EU-ban: itt a mérleg!
A csatlakozást követő, elmúlt 20 évben, az EU támogatásával mintegy félmillió projekt valósult meg, több mint 25 ezer milliárd forint értékben, ötszázezernél is több projektet sikerült tető alá hozni, a magyar befektetéseknek több mint 50 százaléka európai uniós támogatással jött létre hangzott el az Magyar Közgazdasági Társaság szakmai fórumán. (Növekedés.hu)

Bóka János: Magyarország EU-tagsága nemzeti konszenzuson alapuló történelmi siker
Az unió továbbra is annak az ígérete, hogy a tagállamok együtt erősebbek lehetnek, és „együtt is megmaradhassunk annak, akik vagyunk” – mondta a miniszter. Bóka János szerint ezen lehetőség valóra váltása csak az EU „varázstalanításával” érhető el, a tudatos és kritikus viszonyulással az Európai Unió mítoszaihoz. Ezt nevezte a következő évek legfontosabb feladatának. (444.hu)

A magyar kormány így vélekedik az Európai Unióról
Martonyi János korábbi külügyminiszter a konferencián történelmi visszatekintést adott az EU-csatlakozás előkészítéséről. Hangsúlyozta, hogy a rendszerváltástól kezdődően társadalmi konszenzus volt a csatlakozás szükségességéről, ugyanakkor a részletekről adódtak viták mind a pártok között, mind az unióval. Emlékeztetett rá, hogy Magyarország számára a termőföld tulajdonjogának kérdése volt kiemelten fontos, míg az akkori tagállamok - elsősorban Németország és Ausztria - a munkaerőpiacot féltették. (Infosart.hu)
Az InfoRádió hangképes tudósításai:
Bóka János előadása
Baráth Etele köszöntője
Pleschinger Gyula előadása

Bóka János: Reálisan kell értékelni az uniós tagságot és az EU-t
Magyarország európai uniós tagsága nemzeti konszenzuson alapuló történelmi siker, olyan döntés, amelynek akkor sem volt és most sincsen alternatívája – mondta az európai uniós ügyekért felelős miniszter hétfőn Budapesten, a 20 éve az Európai Unióban – és a jövő... című konferencián. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) által szervezett tanácskozáson Bóka János ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy reálisan kell értékelni az Európai Unió (EU) és a tagságunk helyzetét, mert az a jövőre vonatkozó tanulságokkal szolgál. (Hirado.hu)

Boka: Realistic assessment of EU membership, EU needed
A realistic assessment of Hungary's European Union membership and the EU itself is needed, Janos Boka, the EU affairs minister, told a conference on Monday, declaring at the same time the country's EU membership "a historic success based on national consensus". (The Budapest Times)

Megérte a magyar mezőgazdaságnak az elmúlt két évtized uniós tagsága?
Kereken 20 éve, 2004. május 1-jén csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz. Vajon a mezőgazdaság szempontjából okos lépésnek bizonyult ez? A válasz határozott igen Kapronczai István szerint – az egyetemi tanár, az OTP Bank agrárszakértője minderről a Magyar Közgazdasági Társaság podcastjában beszélt. Úgy gondolja, nemcsak a több támogatás sorolható a pozitívumok közé, hanem az is, hogy a magyar gazdatársadalom elsajátított egy sokkal nyugatosabb, sokkal szabálykövetőbb kultúrát. (Agroforum.hu)

A kormány nem ünnepli hivatalosan a 20 éves EU-tagságot, a Közgazdasági Társaság igen
A kormány hivatalosan nem rendez központi ünnepséget az Európai Uniós tagság 20. évfordulóján, ám a Magyar Közgazdasági Társaság konferenciasorozatot indított. (Mfor.hu)

Ideje szembenézni vele: új világrend alakul, ezért most lépni kell
Magyarország 20 éves Európai Uniós tagságához érve, a Magyar Közgazdasági Társaság Fejlesztéspolitikai Szakosztálya számot vetett az EU jelenlegi helyzetével, és a jövőbeli célokkal. Az online kerekasztal-beszélgetésen a szakértők megvizsgálták, hogyan változott az Európai Unió világ-és gazdaságpolitikai környezete, és kiemelték a potenciális külső és belső fenyegetéseket is. (Növekedés.hu)

Konferencia a hazai fejlesztéspolitika múltjáról és jövőjéről
A Magyar Közgazdasági Társaság 2023 őszén konferenciasorozatot indított, amelynek keretében hazánk uniós tagsága elmúlt két évtizedének főszereplőivel tekinti át az uniós tagságunk fejlesztéspolitikai, területfejlesztési, területpolitikai céljait, eredményeit és kihívásait. A Századvég társszervezésében a konferenciasorozat ezen állomásán a vidékfejlesztés került a központba. A résztvevők és előadók visszatekintettek az elmúlt 20 évre, megfogalmazták a legjelentősebb aktuális kihívásokat és megpróbáltak irányt mutatni a jövőbeli vidékfejlesztési erőfeszítéseknek. (Szazadveg.hu)

A magyar EU-elnökség szociális és foglalkoztatáspolitikai prioritásai
A Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztálya 2024. március 7-én online konferenciát szervezett „A 2024. évi magyar EU-elnökség szociális és foglalkoztatáspolitikai prioritásai: kitűzött célok, várható eredmények” címmel. A konferencia előadói voltak: Bodgál Ildikó, az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma EU Ágazati Politikák Koordinációjáért Felelős Főosztályának osztályvezetője és Pelei Krisztina, a Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkárságának osztályvezetője. (MunkaügyiSzemle.hu)

Navracsics Tibor: Célunk, hogy Európa öt legélhetőbb országa közé kerüljünk
Az EU-s csatlakozásunk óta egyre fontosabb szerepet játszik a vidékfejlesztés és a régiók felzárkóztatása a politikában. Az MKT Fejlesztéspolitika Szakosztályának szakmai konferenciáján a szakértők visszatekintettek az elmúlt húsz év tapasztalataira, megvizsgálták a legjelentősebb kihívásokat és megpróbáltak irányt mutatni a jövőbeni vidékfejlesztési erőfeszítéseknek is. (Növekedés.hu)

A magyar fejlesztéspolitika a felzárkóztatásra koncentrál
A magyar fejlesztéspolitika a felzárkóztatásra koncentrál, de nincs válasza arra, hogy potenciálisan versenyképes régiókat hogyan tegyen valóban versenyképessé - mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter kedden Budapesten, A hazai fejlesztéspolitika elmúlt 20 éve címmel megrendezett konferencián. (Kormany.hu)

Képtelen követni Budapest fejlődését az EU – a többi magyar régió viszont sehol sincs
A hazai fejlesztéspolitika elmúlt húsz évét tárgyaló konferencián a közigazgatási és területfejlesztési miniszter úgy vélekedett, hogy a magyar fejlesztéspolitika ugyan a felzárkóztatásra koncentrál, de nincs válasza arra, hogy miként tegyen valóban versenyképessé. Budapest az EU-átlag 156 százalékával fejlődik, ugyanakkor Magyarország többi régiója messze nem ilyen lendületes, a Nyugat-Dunántúlon pedig mindennapi probléma a munkaerő elvándorlása, főleg Ausztriába. (VG.hu)

Navracsics Tibor: A Dunántúlra oda kell figyelni
A magyar fejlesztéspolitika a felzárkóztatásra koncentrál, de nincs válasza arra, hogy potenciálisan versenyképes régiókat hogyan tegyen valóban versenyképessé – mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter kedden Budapesten, A hazai fejlesztéspolitika elmúlt 20 éve címmel megrendezett konferencián. (Demokrata.hu)

Navracsics Tibor bejelentette, a magyar fejlesztéspolitika a felzárkóztatásra koncentrál
A miniszter kifejtette: a következő 20 évben lesz egy olyan időszak, amikor átmenetileg nőnek a területi különbségek, de bízik abban, hogy ezt követően megindul egy dinamikus felzárkózási folyamat. Különösen fontosnak tartja annak elérését, hogy Magyarország az Európai Unió öt legélhetőbb országa közé kerüljön – hangsúlyozta Navracsics Tibor a Századvég és a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett szakmai konferencián. (Hirado.hu)

Kiderült, mire készül Magyarország az EU-s elnökség alatt - lehullt a lepel arról, hogy mi lesz a fókuszban
2024-ben immár második alkalommal fogja betölteni Magyarország az Európai Unió Tanácsának elnökségét. Igaz, hogy a hivatalos elnökségi program csak az elnökség előtti hónapban fog nyilvánosságra kerülni, de Magyarország szociális és foglalkoztatáspolitikai céljaiba bepillantást engedtek a szakértők a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztályának kerekasztal-beszélgetésén. (Növekedés.hu)

Egyre több pénzt fizetünk be az EU-nak, de milyen támogatásokat várhatunk?
A 20 éves EU-s tagságunk számos változást hozott az államháztartási-költségvetési rendszer egészében. Az uniós csatlakozásunk közpénzügyekre és a közpénzek felhasználásának ellenőrzésére vonatkozó hatásait vették számba a szakértők a Magyar Közgazdasági Társaság Államháztartási Szakosztályának kerekasztal-beszélgetésén. (Növekedés.hu)

Az uniós csatlakozás 20. évfordulója - Kéthetes programsorozattal készül a Képző
Magyarország húsz évvel ezelőtt, 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. A jeles évfordulót a Magyar Képzőművészeti Egyetem egy kéthetes nemzetközi eseménysorozattal, kiállítással, konferenciával és Nemzetközi Héttel ünnepli. A programsorozat egyik kiemelt eseménye a Let Your Star Shine című nemzetközi kiállítás, amelynek keretében az elmúlt évtizedekben Erasmus mobilitásban részt vett hallgatók és nemzetközileg is elismert képzőművészek műveiből látható válogatás az egyetem Barcsay Termében. (Octogon.hu)

A munkavégzés közös uniós szabályai
A munkavégzés közös uniós szabályai – hazai tapasztalatok címmel szervezett online szakmai rendezvényt a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Munkaügyi Szakosztálya 2024. február 15-én. A rendezvény ahhoz az egy éven át tartó konferenciasorozathoz kapcsolódott, amelynek keretében az MKT szakosztályai szakterületenként áttekintik hazánk két évtizedes uniós tagságának tapasztalatait, eredményeit. (MunkaügyiSzemle.hu)

A magyar munkaerőmozgás tapasztalatai, a jövő kilátásai
A Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztálya 2023. november 30-án online szakmai konferenciát szervezett „A magyar munkaerőmozgás tapasztalatai, a jövő kilátásai – 20 éve az Európai Unióban” címmel. (MunkaügyiSzemle.hu)

Bajban Európa: az autóipart Kína tönkrevághatja
Paradigmaváltás zajlik az iparpolitikában. Teljes iparágak tűntek el Európából a kiszervezések miatt, és az ipar súlya felére csökkent a GDP-n belül. A magyar iparpolitika követte a globális és az európai trendek fő vonalát, de a jövőben nagyobb eltérésekre számíthatunk. A magyar és európai iparra leselkedő veszélyeket és Kína ipari előretörését vitatták meg a szakértők a Magyar Közgazdasági társaság Ipari és Vállalkozási Szakosztályának kerekasztal-beszélgetésén. (Növekedés.hu)

A magyar munkaerőmozgás tapasztalatai, a jövő kilátásai
A Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztálya 2023. november 30-án online szakmai konferenciát szervezett „A magyar munkaerőmozgás tapasztalatai, a jövő kilátásai – 20 éve az Európai Unióban” címmel. A rendezvényről a Munkaügyi Szemle közölt összefoglalót. (MunkaugyiSzemle.hu)

Húsz éve az EU-ban, múlt és jövő
Többek közt EU-csatlakozás várakozásairól, a magyar agrárium reményeiről és csalódásairól, a magyar agrárium fejlesztését támogató uniós eszközrendszer aktualitásairól számolunk be. (Magyar Mezőgazdaság)

Sokkal hatékonyabb területfejlesztési politika következhet
Magyarországon minden adottság megvan ahhoz, hogy a következő két évben a területfejlesztési politika legsikeresebb időszaka jöjjön el - jelentette ki a közigazgatási és területfejlesztési miniszter kedden Mohácson, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Fejlesztéspolitikai Szakosztályának közreműködésével Megújuló területpolitika – összehangolt térségi együttműködések a területfejlesztés szolgálatában címmel szervezett konferencián. (Növekedés.hu)

"Passzívan néztük végig az élelmiszeripar elkótyavetyélését"
Összességében sikeres volt az uniós csatlakozásunk 20 éve, de Magyarország számos külső és belső piacot is feladott, és néhány területen még most is jelentős fejlesztésekre van szükség. Az agrár-külkereskedelem egyértelműen sikeres évet zár - hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság szakmai fórumán, ahol az EU-csatlakozás mérlegét vonták meg. (Növekedés.hu)

Egy kis agrártörténelem: magyar munkáslázadástól tartottak Nyugaton az uniós csatlakozás előtt
Az akkori tagállamok és az új belépők is – benne a magyar szakmai közvéleménnyel – túlbecsülték a csatlakozók agrárexport-potenciálját. A régebbi tagállamok aggodalmát jól jellemezte, hogy azért is vitatták az újaknak járó normatív ártámogatási rendszert, mert azzal szerintük annyira elszállhatnak az agrárgazdálkodói jövedelmek, hogy az társadalmi feszültségeket kelt és munkáslázadásokat válthat ki. (Világgazdaság)

EU-tagság: nagy előrelépés és relatív lemaradás
Kihasználatlan lehetőségek és nagy előrelépés egyaránt jellemzi a magyar agrár-élelmiszer-gazdaságot az uniós csatlakozás óta eltelt húsz évben – derült ki a Magyar Közgazdasági Társaság szakmai kerekasztal-beszélgetésén, amelyet az uniós csatlakozás közelgő huszadik évfordulója alkalmából szervezett. (Agrokép)

Húsz éve vagyunk az EU tagjai. Megérte a csatlakozás a mezőgazdaságnak?
Lehetett volna precízebben, pontosabban, nagyobb hangsúlyt fektetni a csatlakozás előkészítésére: a mezőgazdaság önmagához képest nagyot fejlődött, de a többi államéhoz képest lemaradt. 20 év az EU-ban és a jövő a magyar agráriumban és vidékfejlesztésben – ezzel a címmel szervezett online szakmai kerekasztal-beszélgetést a Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakosztálya. (Agroinform.hu)

Nem bírják a versenyt a hazai kisboltok a kínaiakkal szemben
A kiskereskedelmi szektor az Európai Unió legnagyobb foglalkoztatási ágazata, amely az európai GDP csaknem egyötödét teszi ki. Az Európai Unió területén mintegy 3,5 millió kiskereskedelmi vállalkozás van. Míg az EU-ban a háztartások teljes fogyasztásának csaknem egyharmadát, Magyarországon több, mint felét a kiskereskedelmi fogyasztás teszi ki - hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság szakmai fórumán. (Növekedés.hu)

Sok magyar jön haza a külföldi munkavállalás után, de a háromnegyedük inkább visszamenne
A magyarok külföldi munkavállalása 2010 után, az Orbán-kormány színre lépését követően gyorsult fel, és főként a képzett munkaerő távozott, szemben más térségbeli országgal. (Népszava)

Sok tévhit megdőlt a magyar értelmiség kivándorlásáról
A 2004-ben csatlakozott új uniós országokból főleg a képzetlen munkaerő ment nyugatra, de Magyarországról a többiekhez képest nagyobb arányban vándoroltak ki a felsőfokú végzettségűek. A 2004-es uniós csatlakozás után csak későn indult el az Unióba a magyar munkaerő - hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság fórumán, amelyet a magyar munkaerőmozgás tapasztalatai, a jövő kilátásai - 20 éve az Európai Unióban címmel szerveztek. (Növekedés.hu)

Eszterházy Körkép - 2023. december 1.
Helyünk az Európai Unióban - kerekasztal-beszélgetés az egyetemen. A Líceum TV heti hírműsorának tudósítása a november 23-i kerekasztal-beszélgetésről. (Líceum TV)

Az ország helye az EU-ban van, de azt meg kell erősíteni, hangzott el Egerben
Nem használta ki az uniós csatlakozás előnyeit Magyarország, de a privatizáció miatt nem is futhatott be szabad pályát. A centralizált, gazdaságfejlesztéshez kötött területfejlesztés kimerítette lehetőségeit, máshogyan kell felzárkóztatni a térségeket, tudásra, hozzáadott értékre van szükség, hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság egri beszélgetésén. Szó esett arról is, hogy a betelepített nagy iparvállalatok nem húzzák magukkal környezetüket, pénzt nem hoznak az országba. (Heol.hu)

Helyünk az Európai Unióban – Kerekasztal-beszélgetést szerveztek a Líceumban
Helyünk az Európai Unióban címmel szervezett szakmai kerekasztal-beszélgetést az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem és a Magyar Közgazdasági Társaság csütörtökön. A Líceumban tartott fórumon politikusok, közgazdászok és egyetemi tanárok adtak egy átfogó képet hazánk két évtizedes uniós tagságának tapasztalatairól és eredményeiről. (Eger Televízió)

Megvan, mennyi pénzt kaptunk eddig az Uniótól
Eddig mintegy 23 ezer milliárd forint uniós támogatás érkezett Magyarországra 2004 májusa óta - hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) fórumán, amely az unós tagságunk közel 20 évét dolgozta fel. (Növekedés.hu)

Eurómilliárdok érkeztek Brüsszelből Magyarországra
Idén 1,5 milliárd eurónyi, jövőre 2 milliárd eurónyi, 2025-ben pedig 2,8 milliárd eurónyi uniós forrás várható – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság kerekasztal-beszélgetésén. (Index.hu)

Fejlesztéspolitikai célok 2004-2024 - MRTT-konferencia, MKT-s szekcióval Pécsett
A Kárpát-Balkán nagytérség kutatása volt a témája a Magyar Regionális Tudományi Társaság XXI. Köz- és Vándorgyűlésének, amelyet 2023. november 2-3-án szerveztek a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán. A tanácskozás egyik szekcióját a Magyar Közgazdasági Társaság Fejlesztéspolitikai Szakosztálya és a Magyar Urbanisztikai Társaság szervezte, Magyarország 2004-2024 – Fejlesztéspolitikai célok és kormányzás az elmúlt két évtizedben címmel. A Pécsi Egyetemi TV interjúja a témában Baráth Etelével, az MKT Fejlesztéspolitikai Szakosztályának elnökével. (UnivTV)

Uniós pénzek: ekkora összegek érkeztek Magyarországra Brüsszelből
Magyarország Európai Unióhoz történt csatlakozása óta eltelt bő 19 év során 23 ezermilliárd euró uniós forrás érkezett hazánkba. Az EU ezt a hatalmas összeget három költségvetési ciklusban utalta hazánknak: az első, 2007–2013 közötti időszakban 29,6 milliárd eurót, majd 2014 és 2020 között további 23,6 milliárdot, miközben a jelenleg is zajló, 2021–2027-es keretmegállapodás várható összege 20,1 milliárd euró. (VG.hu)